2014. november 28., péntek

Angol–magyar fordítástechnika ZH


Szerdán került sor az angol–magyar fordítástechnika ZH-ra. A feladat – magától értetődően – egy angol nyelvű szövegrészlet magyarra fordítása volt. Körülbelül olyan hosszú volt, mint amilyenekkel házi feladatokban is találkoztunk a félév során (tehát 1500 leütés körüli). Papíron, nyomtatva kaptuk meg a szöveget, de a munkát lehetett számítógépen is végezni (illetve természetesen papíron is). Aki lapra dolgozott, az óra végén beadta azt, aki pedig gépen, az óra végén elküldte e-mailben a munkáját Sellei Iván címére. Körülbelül másfél óránk volt a feladatra. (Pár percet ráhúzhattunk 10 után, de nem is kezdtük el pontban 8:30-kor.)

A szöveg szerintem egész barátságos volt. Persze voltak benne fejtörést okozó részek (legalábbis számomra, de hát itt úgyis minden az én szubjektív véleményemről szól :D), de szerintem sokkal könnyebben emészthető volt, mint például a legutóbbi házi feladatunk, a gazdasági-pénzügyi szövegrészlet. Azt hiszem talán senki nem lepődik meg, ha elárulom, én netbookon dolgoztam. (Ha valaki kíváncsi az indokaimra, olvassa el a magyar–angol fordítástechnika ZH alatt átélt szenvedéseimről szóló beszámolót a vonatkozó bejegyzésben. És vegye hozzá az olyan járulékos ámde erős érveket, mint a OneLook, a Linguee és a Google.)

A házi feladat kötelező elemei a glosszárium, a fordítói jegyzetek és a címkék, itt azonban egyiket sem volt muszáj írni. Én fordítói jegyzeteket végül írtam ugyan (nem is keveset... hajaj! néhol már kezdett stream of consciousness jellege lenni a dolognak), de glosszáriumra nem volt időm. Alapvetően az időkorlát okozott némi fejtörést nekem, mert "normális" körülmények között egy házi feladattal napokon át foglalkozom, összesítve talán 3–4 órát. Nyilván másfél óra alatt nem tudtam ugyanazt a teljesítményt hozni (egy-két kifejezés és szófordulat fölött elücsörögtem és -merengtem volna még jó ideig), de meg kell tanulnom emberi tempóban dolgozni, mert ha a mostanihoz tartom magam, felkopik az állam fordítóként :D

Gyanítom, hogy értékelést és visszajelzést majd jövő szerdán kapunk. Iván előre jelezte azt is, hogy személyesen is szeretne elbeszélgetni velünk a félévi teljesítményünkről, hiszen ez már az utolsó gyakorlat lesz a félévben, tehát az érdemjegyek is kiderülnek. Természetesen amint ez bekövetkezik, érkezem majd a beszámolóval :)

Szabari Krisztina – Tolmácsolás

Szabari Krisztina – Tolmácsolás. Bevezetés a tolmácsolás elméletébe és gyakorlatába


Kiadó: Scholastica
Kiadás éve: 2002
ISBN: 963 85912 8 5

Úgy döntöttem, írogatok némi szösszenetet azokról a kötelező olvasmányokról, amelyeken sikerült átrágnom magam. Elsőként ezzel a könyvvel végeztem, "a kék könyvvel", ahogy nálunk nevezik. Kezdjük a fizikai jellemzőivel: kék. (Na jó, ezt eddig is tudtuk.) Alapvetően rendkívül barátságos küllemű könyvecske ez, elsősorban mert (azon kívül, hogy kék) viszonylag vékony. Összesen 141 számozott oldalt tartalmaz, mindemellett a betűtípus és -méret sem apró vagy zsúfolt, sőt meglehetősen szellős a szerkesztés.

Ami a felépítését illeti, öt nagyobb részből áll, amelyek további fejezetekre illetve alfejezetekre vannak bontva. Csak hogy némi betekintést nyújtsak a tartalmába, a részek címei a következők:
  1. A tolmácsolás története
  2. A tolmácsolás elmélete
  3. A tolmácsolás tipologizálása
  4. A tolmács személyisége és teljesítményének értékelése
  5. A nyelvi kérdés szabályozása az Európai Unióban, és a tolmácsolás jelenlegi gyakorlata

Előre szólok, rosszat nem nagyon fogok írni erről a könyvről – nem véletlenül értem ennek legelőször a végére, na :D Szerintem nagyon olvasmányos, nem zúdít az ember fejére egy mondaton belül három tonna számadatot és tulajdonnevet, és a félkövérrel kiemelt kulcsszavak is hasznos mankót jelentenek a tanuláshoz. Jegyzetelés közben is teljesen ki voltam békülve a könyvvel, mert mint említettem nem tömény, tehát nem éreztem úgy, hogy valójában csak begépelem az egész kötetet. (Különösen tetszett a "Néhány tolmácsanekdota" alfejezet, felüdülés volt olvasni :D)

Hogy a tárgy (bevezetés a tolmácsolásba) vizsgájának anyagához mennyire szervesen tartozik hozzá, azt egyelőre értelemszerűen nem tudom megmondani, de rengeteg olyan rész van benne, amit Horváth Ildikó tanárnő szinte ugyanúgy adott elő órán, ahogyan itt nyomtatásban megjelent. Szerintem mindenképp érdemes elolvasni, már csak azért is, mert a 141 oldalas terjedelmével és a könnyen olvasható jellegével nem vesz el sok időt az ember életéből.

Elérhetőség:
Az FTT könyvtárában számos példány található belőle, de van egy példány a germanisztikás könyvtárban, a központi olvasóban és a nyelvtudományi könyvtárban, kettő a franciásban, illetve egy a jelenleg sajnos nem működő Egyetemi Könyvtárban is – legalábbis az OPAC szerint. Természetesen nemcsak az ELTE könyvtáraiban elérhető, de van például az OIK-ban, a Szabó Ervinben és persze a Széchényiben is.

2014. november 27., csütörtök

Vizsgaidőszak-előrejelzés


A mai nappal minden vizsgát meghirdettek, így kialakult az előzetes vizsgabeosztásom. (Eddig nem sokszor fordult elő, hogy menet közben ne variáltam volna rajta, de azért reménykedni lehet.) Összesen hat darab vizsgám lesz, ebből négy a kötelező előadásoké, a maradék kettő pedig a szabadon választott tárgyaimhoz tartozik. 

A sort a magyar nyelvhelyesség vizsga fogja nyitni december 15-én, 12:00-kor. Már a kezdet kezdetén tudtuk, mit is fog tartalmazni a vizsga; Klaudy tanárnő már félév elején megosztotta velünk ezt az információt. Bár úgy rémlik, egyszer már leírtam, az ismétlés még sosem ártott senkinek, úgyhogy megteszem még egyszer. Lesz először is egy lektorálási feladat, azaz egy magyar nyelvű szöveg kijavítása a tanult szabályok és szempontok szerint. Ezen kívül a félév elején átvett tíz nyelvhelyességi tétel közül kell egyet röviden kifejteni. A harmadik feladat pedig a félév során közzétett olvasmánylistáról választani, és az adott művet 1–1,5 oldalban összefoglalni. Én Nádasdy Ádám cikkgyűjtemény-kötetéből (új szavakat találok ki közben egyébként? nem baj.) választottam három fejezetet, ezeket fogom összefoglalni.

Ugyanezen a napon, délután fél háromtól tervezem megírni az egyik választott tárgyam, a hallássérültek idegennyelv-tanulása című óra vizsgáját is. Kontra tanárnő előzetes tájékoztatása alapján a vizsga rövid, de kifejtős válaszokat igénylő kérdésekből fog állni, tehát 1-2-3 mondatot szeretne látni válaszokként. Az anyag az előadásokon elhangzottakat és a tankönyvet, valamint a kiegészítő olvasmányokat foglalja magában.

Január legelejét igyekeztem szabadon hagyni, mert ha minden jól megy, éppen albérletet fogok váltani ebben az időszakban, és tapasztalataim szerint nem vicces úgy vizsgára készülni, hogy közben dobozokból él az ember. Tehát a következő áldozatom a bevezetés a tolmácsolásba című tantárgy vizsgája lesz, január 12-én délelőtt 10 órakor. A számon kért anyag alapvetően az órán elhangzottakat jelenti, de nyilván a két kötelező olvasmány sem hobbiból lett megadva, illetve nem szabad megfeledkezni a tolmácsolás témában szabadon választandó cikk összefoglalásáról sem! Horváth Ildikó tanárnő ezen kívül azt mondta, az utolsó órán konkrét témakörök szerint megadja, mire számítsunk a vizsgán.

Másnap, január 13-án, délután 1 órától kerül sor a másik szabadon választott tárgyam, az interkulturális kommunikáció vizsgájára. Itt feleletválasztós, kiegészítős és kifejtős kérdésekkel is találkozunk majd, a handoutok (azaz az órán elhangzottak) és a kötelező olvasmányok alapján. A bónusz feladatot, amellyel legjobb esetben tíz plusz pontot lehet szerezni (ami egy egész érdemjegynek felel meg), már beadtam, remélem, sikerül ezzel is hozzájárulnom a jó jegy megszerzéséhez. (Nem tudom egyértelmű-e, de ez a vizsga az órákhoz hasonlóan angol nyelven zajlik majd.)

Január 15-én kerül sor a félév egyetlen szóbeli vizsgájára, a fordításelmélet vizsgára. Az első feladat a hét előre megadott tétel közül húzni és kifejteni egyet, körülbelül 5 perc terjedelemben. Ezt követi pár fordításelméleti terminus meghatározása (amelyeknek a listája a kötelező olvasmány hátuljában található). Ezután beszámolót kell tartani egy szabadon választott fordítástudományi műről, amelyet szintén egy megadott listáról kell kiválasztani. (Töredelmesen bevallom, még nem választottam ki egyet sem.) Ezen kívül az értékeléshez hozzátartozik a félév során készített fordításainkból összeállított portfólió is, amit a vizsgára kell magunkkal vinnünk. 

Az utolsó vizsgám január 20-án lesz, délelőtt 10 órától: európai tanulmányok. Itt elsősorban olyan jellegű kérdésekre kell számítani, mint amilyeneket az órák elején esedékes kvízekben tett fel a tanárnő. Az anyag az órán elhangzottakat foglalja magában – beleértve a kiselőadásokat is –, valamint ajánlatos mindehhez hozzáolvasni a kötelező olvasmányt is. Én személy szerint jövő héten fogok kiselőadást tartani, amivel remélhetőleg javítom az esélyeimet a jó jegy megszerzését illetően.

Összességében úgy érzem, nem lesz könnyű a vizsgaidőszak, de valójában a BA évei alatt ennél sűrűbb beosztáshoz is volt már szerencsém. (A mai napig nem egészen értem, hogy sikerült túlélnem 13 vizsgát egy vizsgaidőszakban, de sikerült.) Némi reményt ad a tény, hogy valójában már mindegyik vizsgára elkezdtem a tanulást, bár a felkészültségem mértéke meglehetősen eltérő az egyes tantárgyakat tekintve. Természetesen minden vizsgáról jelentkezem majd élménybeszámolóval :) Gondoljatok majd rám!

2014. november 25., kedd

A tanszéki könyvtárról

Pár perce szembesültem vele, hogy a szak népességének elég nagy része nincs tisztában azzal, hogy nekünk van egy tanszéki könyvtárunk. Vagy ideiglenesen elfeledkeztek erről. Vagy nem is tudom :D Tehát! Igen, a Fordító- és Tolmácsképző Tanszéknek van saját, külön bejáratú könyvtára (Fordítástudományi Könyvtár névre hallgat), amely nemcsak nevében, de elhelyezkedésében is hű a tanszékhez, mert konkrétan a tanszéki folyosó egyik termében található. Több szempontból is némileg rendhagyó a működése, így talán ezért nincsen benne a "köztudatban" a létezése.

Lássuk, miért is rendhagyó. Először is azért lóg ki a sorból, és nehezebb "megtalálni", mert úgy tapasztaltam, nincsen benne az internetes rendszerben. Tehát ha az ELTE könyvtárainak közös katalógusában (ugye ezt nem is kell linkelnem, ugye...? na de azért mégis, itt van) rákeresünk egy szerzőre, műcímre, bármire, akkor az FTT könyvtárában lévő példányokat NEM fogja kidobni a rendszer. Élek a gyanúperrel, hogy ez azért van így, mert a könyvtár készlete nincs digitalizálva. (Ugye micsoda merész és bölcs következtetés ez részemről? :D)

A digitalizálás hiánya mellesleg a kölcsönzés módján is meglátszik. Én, aki tulajdonképpen a huszonegyedik század gyermeke vagyok, nem tapasztaltam meg sem a katalóguscédulás keresés élményét, sem pedig a... kölcsönzőcédulák(?) intézményét. Az előbbit egyébként itt sem, de kissé megilletődtem, amikor beiratkozáskor az adataimat nem vitték be semmilyen számítógépes rendszerbe, hanem tulajdonképpen egy kis kartonzsebecskére írtam mindent, amibe az általam kikölcsönzött könyvek cédulái kerülnek. Alapvetően egyébként nem rossz módszer, szerintem kifejezetten aranyos :D (Hogy mennyire praktikus, azt nyilván a könyvtárosok tudnák megmondani.)

Rátérve a másik okra, amiért talán kevesen tudnak a könyvtárról, hogy kissé "beleolvad" a környezetbe. A tanszéki folyosón bújik meg, és igazából semmiben sem különbözik a többi tanteremtől, csak... tele van könyvekkel :D Meg ki van írva rá, hogy könyvtár...? :D (Azért vannak bennem kérdőjelek, hogy hogy mennek el mellette az emberek :D) Viszont abból adódóan, hogy tulajdonképpen tanteremről beszélünk, órákra is sor kerül itt. Nekem például a szerda reggeli angol–magyar fordítástechnika gyakorlatom kapott itt helyet.

Mivel délelőttönként (és késő délutánonként is) órák vannak a teremben, ezért kölcsönzésre – más könyvtárakhoz viszonyítva – nem sokszor és nem sokáig van lehetőség. A pontos beosztás a könyvtár ajtajára van kifüggesztve, de mivel én ilyen jó szándékú vagyok (és mert már hetekkel ezelőtt lefényképeztem a papírt), közkinccsé teszem az erre a félévre vonatkozó "órarendet", már ami a kölcsönzéses rubrikákat illeti:


Ami a kölcsönzés menetét illeti, csak annyit kell tennünk, hogy szépen bebattyogunk a terembe, az éppen beosztott könyvtárost tájékoztatjuk nemes szándékainkról, és máris kapjuk a kiszemelt áldozatot. Szótárak, folyóiratok és könyvek is vannak dögivel. A könyvtár saját faliújságján egyébként lényegesen több információ szerepel, mint amit én most itt leírtam... legközelebb talán azt is lefotózom, és beszámolok a látottakról :)

A lényeg, hogy ne féljünk a könyvtártól! A kötelező olvasmányok például hihetetlen mennyiségben állnak rendelkezésre, úgyhogy hajrá! Nálam jelenleg a Szabari Krisztina-féle kék könyvből és Horváth Ildikó Interpreter Behaviour c. könyvéből is van egy-egy példány.  

2014. november 24., hétfő

Magyar–angol fordítástechnika ZH


Ahogy azt korábban már említettem, az utolsó hét a tanszéken "pótlások hete" néven fut, amikor csak azokat az órákat tartják meg a tanáraink, amiből esetleg elmaradt egy(-kettő) a félév során. Az ezt megelőző hetet több gyakorlat esetében az értékelés és a féléves munka átbeszélése fogja kitölteni, így az esetleges ZH-k és egyéb számonkérések az ezt megelőző, azaz a mostani hétre esnek. Ezért került sor ma reggel (igen, a hétfő reggel 8:30-as óráról van szó) a magyar–angol fordítástechnika ZH-ra.

Nem pontosan tudtuk, mire számítsunk, úgyhogy az előzetes elképzeléseinkről nem is írnék. A ZH maga annyiból állt, hogy kaptunk két magyar nyelvű újságcikket, és ezeket kellett lefordítani angolra. 65 percet kaptunk a két szövegre, amelyek együttesen egy nem túl szellős A4-es oldalt adtak ki. Ahogy ezt már Paulnál megszokhattuk, felhívta a figyelmünket arra, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a döntő. Tehát az nem gond, ha nem érünk mindkét szövegnek a végére (ahogy a többség nem is tette), de amit leírunk, az legyen olyan. (High level English és társai.)

Az egyik cikk az eltűnt maláj repülőgépről szólt, a másik pedig a magyar gazdaságról, pontosabban az Európai Bizottság előrejelzéséről ezzel kapcsolatban. (Legalábbis ameddig eljutottam a szövegben, addig erről szólt :D) A maláj gépes szöveget mindenki barátságosabbnak ítélte, és ennek megfelelően akivel beszéltem, mind azzal kezdte. Persze nem mondom, hogy könnyű volt, sőt... Voltak kifejezések, amikre csak pislogtam (feddhetetlen; légügyi nyomozó; stb.), meg persze olyan szerkezetek, amik szerintem nagyon nem sikerültek se gördülékenyen, se olvasmányosan. (Se high level English-ül.)

Két komoly problémával szembesültem fordítás közben, bár egyik sem ért váratlanul. Az első a szegényes szókincsem. Karöltve a mentális blokkal, ami a ZH-helyzettel járt. Mert az egy dolog, hogy nemes egyszerűséggel nem tudom, mi a légügyi nyomozó angolul (bevallom, még magyarul sem hallottam ezt a kifejezést), de hogy a "közlekedés" szó angol megfelelője ne jusson eszembe hosszú perceken keresztül, na az azért... kínos. Persze végül bevillant a szó, de azért saját magam előtt is égett a fejem, hogy ilyesmi megtörténhet. Ne már.

A másik probléma a papírra írás volt :D Bevallottan számítógép-függő vagyok, és bizony ritka az, hogy a netbookom nélkül hagyom el a lakást (talán csak péntekenként fordul elő, mert német fordítástechnikán nem használom... legalábbis nem helyben). Az, hogy nem tudtam szavakat kitörölni, betoldani, átírni, a szórenddel kényemre-kedvemre variálni... nos, komoly érvágás volt, maradjunk ennyiben :D Persze önmagában azt nem bántam, hogy kézzel kellett írni, mert bár indokolatlan mennyiségű időt töltök pötyögéssel, alapvetően kissé grafomán vagyok... ami rákényszerít a billentyűzet-nyomogatásra, az az időhiány. Mert ugye körülbelül ötször olyan gyorsan gépelek, mint amilyen gyorsan kézzel írok, már ha cél, hogy esetleg olvasható is legyen a végeredmény.

Elkanyarodtam a témától, na. A második szöveget lényegesen nehezebbnek éreztem, és úgy vettem észre, ezzel nem voltam egyedül. Egy szótárral felfegyverkezve nem okozott volna ilyen komoly gondot a fordítás, de így meggyűlt vele a bajunk. Mindenesetre arra rávilágított a ZH, hogy bár bővül a szókincsem sok területen (itt éppen a gazdaság, pénzügy vonal került előtérbe), de sajnos ez főleg a passzív szókincsemre igaz, nem az aktívra. Hajaj, sokat kell még fejlődni, az az igazság... Ja, és nagyon kíváncsi leszek, Paultól milyen értékeléseket kapunk majd.

2014. november 20., csütörtök

Linguee


Nem is tudom, hogyan feledkeztem meg erről az oldalról! Pedig szinte a félév legelején felfedeztem már, és azóta is használom. Térjünk a lényegre, a Linguee nevű oldalról van szó. Ez tulajdonképpen egy nagyon speciális keresőmotor, ami sokat segíthet az olyan feltörekvő és reménybeli leendő fordítóknak, mint én. (Felhívnám a figyelmet a feltételes mód használatára, amire később ki is térek.) Alapvetően arról van szó, hogy a Linguee rengeteg többnyelvű honlap szövegében keres, főleg szervezetek, egyetemek, vállalatok szakszerűen lefordított oldalain. Ha beírunk a keresőbe egy szót vagy szókapcsolatot, végigtúrja ezeket az oldalakat, és megjeleníti nekünk a találatokat, pár mondatos szövegkörnyezettel együtt.

Az oldal számtalan nyelvpárral dolgozik, fel sem sorolnám, akit érdekel, nyugodtan végignézheti a listát. Én úgy tapasztaltam (és ezt az oldalak jellege is alátámasztja), hogy főleg a hivatalos nyelvezet lefordításában tud segítséget nyújtani. Mind német, mind angol fordítástechnikai házi feladatok készítésekor használtam már, és néha valóban olyan megoldásokat dob ki, amelyek magamtól sosem jutnának eszembe. Főleg a több szóból álló kifejezések, szókapcsolatok lefordításánál nagyon hasznos, amelyekre "egyszerű" szótárakban aligha lelnénk rá.

Csínján kell azonban bánni az oldallal! Legjobb esetben is csak javaslatként szabad kezelni az általa kidobott találatokat. Félreértés ne essék, ez nem azért van így, mert a Linguee gépi fordító, tehát nem a Google Translate kistestvéreként kell gondolni rá. Az általa feldobott találatokat hús-vér emberek fordították (minden valószínűség szerint), de ez egyben a dolog buktatója is. Mert nem biztos, hogy az adott szervezet honlapjának lefordítását egy képzett és tapasztalt szakemberre bízták, vagy még ha így is van, senki sem tévedhetetlen. Magyarul ezeket a fordításokat senki sem ellenőrizte minőségileg, csak esetleg az adott szervezet/egyetem/stb. presztízsét vették figyelembe, amikor beválogatták azok közé a honlapok közé, amelyeken végigmegy a keresőmotor. (Ez pedig sajnos nem jelent garanciát.)

Összességében mindenkinek melegen ajánlom az oldalt, mert nagyon jó kis kezdeményezésről van szó, és engem is sok-sok fejfájástól kímélt már meg. Csak az a lényeg, hogy ne higgyünk el neki mindent! Legyünk kritikusak a találatokkal kapcsolatban, és akkor nem lehet baj.

2014. november 15., szombat

IATE


Megint csak egy honlapot szeretnék mindenki figyelmébe ajánlani. Bár az első félévben javarészt olyan fordítási feladatokat kapunk, amelyek egyáltalán nem (vagy csak minimális mértékben) tartalmaznak szakszavakat, azért néha előfordul, hogy bizony olyan fogalmakat kell átültetni magyarra, amelyeket még ezen a nyelven sem tudunk pontosan meghatározni. (Például az e heti angol–magyar fordítástechnika házi feladatunk gazdasági, főleg pénzügyi szakszavakkal van teletűzdelve.)

Persze megtehetjük, hogy kisebb vagyonok árán betárazunk otthon minden elképzelhető szakszótárból, de valljuk be, elsőéves fordítópalántaként, amikor még azt sem tudja pontosan az ember, milyen jellegű szakszövegekkel fog majd foglalkozni, ez nem túl pénztárcabarát megoldás. Az internet mint igen kedvelt opció továbbra is rendelkezésünkre áll, de nem mindegy, milyen oldalakban bízunk meg. (Ha például szóismétlés elkerülése érdekében szeretnénk szinonimákat keresni, kerüljük el messzire a szinonimaszotar.hu-t, vagy legalábbis kellő körültekintéssel használjuk, mert – főleg szakkifejezések terén – olyan szavakat is egymás szinonimáiként tüntet fel, amelyek valójában nem ugyanazt jelentik.)

Nagyon komoly segítséget nyújthat a szakkifejezések lefordításában az IATE, azaz az InterActive Terminology for Europe. Ez az EU Fordítóközpontjának gondozásában létrejött és folyamatosan bővülő terminológiai gyűjtemény. További információt (magyarul, természetesen!) itt találtok róla, magát a szógyűjteményt pedig itt éritek el. Szerintem rendkívül hasznos! 

2014. november 12., szerda

Speech Repository


Ez alkalommal ismét egy nagyon hasznos honlapot szeretnék minden kedves olvasó figyelmébe ajánlani. Ahogy azt már (a kelleténél talán többször is) említettem, mivel fordítónak készülök, és úgy gondolom, a személyiségem és talán a képességeim is inkább ennek felelnek meg, bizony meggyűlik a gondom a tolmácsolási feladatokkal. Elsősorban persze azért, mert rettenetesen félek tőle, izgulok és stresszelek. Ami ebben leginkább segíteni tud, az pedig a gyakorlat. Ezt viszont nem árulják kilóra a boltban, úgyhogy máshol kell megkeresni: az interneten.

Az Európai Bizottság, azon belül is a SCIC (tehát a Tolmácsolási Főigazgatóság) gondozásában jött létre a Speech Repository. Ez nem más, mint egy beszédgyűjtemény, ami csak és kizárólag azért létezik, hogy a hozzám hasonló tolmácsnövendékek (vagy akár gyakorolni szándékozó tolmácsok) tesztelhessék magukat, és gyakorolhassanak. 

Több száz videó közül válogathatunk, ráadásul számos különféle szűrőt is be tudunk állítani. Például, hogy milyen nyelvű szöveget szeretnénk hallani (mert nem csak angol van ám!), milyen nehézségi szintű legyen, szimultán vagy konszekutív tolmácsolást szeretnénk-e gyakorolni, témák között is válogathatunk, ahogy típust is választhatunk (pl. interjú, konferencia, stb.).

Az őszi szünet után belekóstoltunk az angol–magyar tolmácsórán a jegyzetelésbe, ami egyébként korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Éppen ezért jómagam több szövegen is gyakoroltam már ezt a nemes szimbólum-rajzolgatós művészetet. (Tényleg nem olyan könnyű ám! Talán majd egyszer erről is írok egy bejegyzést.) Persze itthon, egyedül, a monitornak visszamondani a szöveget nem olyan nagy kihívás, mint a csoporttársak és tanárok tekintetének kereszttüzében tenni ugyanezt, de gyakorlásnak tökéletes.

Aki hozzám hasonlóan kihívásokkal küszködik a tolmácsolás kapcsán, annak azért érdemes böngészni kicsit a videók között, akinek pedig a tolmács szakirány felé húz a szíve, annak azért ajánlom az oldalt. Szerintem kihagyhatatlan!

2014. november 11., kedd

Bevezetés a tolmácsolásba


Óra címe: Bevezetés a tolmácsolásba
Kód: FTOD-102/AFN
Típus: Előadás
Oktató: dr. Horváth Ildikó

Íme az utolsó tárgyleírás, amivel adós maradtam. Bár az előadásokat már korábban "letudtam", ez a végére maradt, nem véletlenül. Mivel a többinél alacsonyabb óraszámú előadásról van szó, vagy minden héten 45 perc jutna rá, vagy másfél óra – de csak a félév egyik felében. Így egészítette ki egymást szépen a magyar nyelvhelyességi előadás és ez az óra: a félév első felében Klaudy tanárnő okított minket, most pedig a tolmácsolás elméleti hátteréről tudhatunk meg mindent.

Elméleti háttér alatt továbbra is a gyakorlat szempontjából fontos elméletet kell érteni. (Ez egy ilyen képzés! Valószínű le fogom még írni párszor.) A tanárnőnek nagyon jó stílusa van, én kifejezetten élvezem az előadásait. Kellő humorral fűszerezi a mondandóját, így fenntartja a hallgatóság figyelmét. (Azért mégiscsak egy tapasztalt, tulajdonképpen hivatásos "beszélőről" van szó!) Diavetítés ugyan társul az előadásokhoz, de ezeket nem küldi el a tanárnő, és igazából annyira nem is részletesek, hogy ellenkező esetben sok hasznunk lenne belőle. Itt bizony jegyzetelni kell!

Illetve el kell olvasni a három kötelező olvasmányt: két könyvet, illetve egy cikket. Az egyik könyv a tanárnő által írt Interpreter Behaviour című, a másik pedig Szabari Krisztina Bevezetés a tolmácsolás elméletébe és gyakorlatába című műve, amely FTT-s berkekben csak "a kék könyv" néven fut. (Az elnevezés mellesleg igen kreatív, mert meglepő módon a könyv borítója kék! :D) A cikket szintén Horváth Ildikó tanárnő írta, és a gépi tolmácsolás témáját feszegeti.

A vizsga írásbeli lesz (az előző évek hagyományaival ellentétben), és egy plusz szabadon választott, tolmácsolással kapcsolatos témájú cikket is fel kell dolgozni hozzá. (A tanári kar erőteljesen gyúr arra, hogy minél többen beiratkozzunk a tanszéki könyvtárba, szerintem ez alapvetően egy hatásos módszer :D) A tanárnő azt ígérte, később még konkrétabban el fogja mondani, milyen témakörök kerülnek majd elő a vizsgán, így egyelőre ennyit tudok a számonkérésről.

Bár bevallottan a fordítás felé húz a szívem (értsd: tekintsétek az apokalipszis előjelének, ha én valaha elgondolkodom a tolmács szakmán), az ilyen órák mégis közel állnak hozzám. Nem titkolt bogaram, hogy jobban szeretem az előadásokat, mint a gyakorlatokat (én és az órai aktivitás, ó jaj!), és perverz módon élvezem, amikor vizsga előtt beletemetkezhetek a halom tanulnivalóba, és túlzásba vihetem a jegyzetelős projektjeimet, és túl sok kávét vihetek be a szervezetembe, majd minderről minél nagyobb közönségnek panaszkodhatok is. (Általában a napjainkban méltán népszerű közösségi oldalak valamelyikén, ha már lúd...) Egy szónak is száz a vége: szeretem ezt az órát :)

2014. november 8., szombat

Német–magyar fordítástechnika


Óra címe: Fordítástechnika CA I
Kód: FTOD-203/A-né1
Típus: Gyakorlat
Oktató: Zachar Viktor

Fordítós óra, úgyhogy nyilván elfogult leszek, ezt szeretném előrebocsátani :D 

Ez "a pénteki óra". Sokak számára komoly lelki törést jelentett, hogy pénteken is van óránk (ráadásul nem reggel, hanem a nap közepén), így egyébként kevesebben is vagyunk, mint ahányan eredetileg ide be lettünk osztva. Én – azt hiszem már említettem – alapképzéses éveim alatt alig tapasztaltam olyat, hogy valamelyik napon ne lett volna órám, így engem nem ütött annyira szíven a dolog. Persze nem is járok haza túl gyakran.

Itt pontosan (na jó, majdnem) arra a fajta némettudásra van szükség, amit én birtoklok: egy szótárral felfegyverkezve illik kibogarászni az írásban megadott német nyelvű szöveg jelentését, mindezt egy hetes (azaz kellemesen hosszú) határidőkkel. Tipikusan nekem való. Nem kell németül beszélni, hirtelen reagálni, bármilyen aktív nyelvtudásról számot adni. És mégis tanulunk! Nem is csak németet.

Azt hiszem azt is említettem már (vagy csak akartam?), hogy a képzés jellegén alapvetően érezhető: itt elsősorban nem kutatók és professzorok tanítanak minket, hanem aktívan dolgozó, tapasztalt és jó szakemberek. Ez ezen az órán is kiütközik, és számos gyakorlati tanácsot is kapunk a német szövegek mellé. Gondoltátok volna például, hogy a "Wien" szót az OFFI nemzetközi vonatkozásban nem fordítja le "Bécs"-re? Vagy hogy a németek tesznek szóközt a számok és a százalékjel közé?

Na, ami az órát illeti: minden hétre kapunk egy bő egy oldalas német szöveget. Most, első félévben újságcikkekkel foglalkozunk, a későbbiekben majd szakszövegek is terítékre kerülnek. (Egyszerre várom és félek tőle.) Ennek a fordítását kinyomtatva, két példányban kell bevinni az órára, ahol az egyiket rögtön be is adjuk, a másikat pedig magunknál tartjuk, ugyanis az óra nagy részét a szöveg átbeszélésével töltjük. Ki mit hogyan fordított, hogyan kellett volna, mire kell figyelni. Alapvetően tehát nagyon hasonlít az angol–magyar fordítástechnikai órára.

Vannak azonban eltérések. Például itt már nagyon is érezhető, hogy C nyelvünk a német, és én nagyon hálás vagyok ezért! Míg Iván óráin a kicsit is magyartalan, vagy szebben megfogalmazható szószerkezet is hibának minősül, ezen a gyakorlaton tulajdonképpen az a lényeg, hogy megértsük a szöveget, és érthetően visszaadjuk azt magyarul. Többségünknek egyébként néha még ez is kihívás – természetesen, hiszen minek lennénk itt, ha minden menne, mint a karikacsapás? :D

Ha másfél óra túl soknak bizonyul a szöveg elemzéséhez, akkor a fennmaradó időben leiterjakabokat, reáliákat és hasonlókat bújunk. Mellesleg ez ritka, általában az óra egészét kitölti a fordítással való bíbelődés. Ami az osztályzást illeti, nem kapunk minden egyes beadott fordításunkra jegyet, de minimum háromra mindenki számíthat a félév végéig. Hogy éppen melyik héten kinek a fordítása kerül sorra, azt előre persze nem tudjuk :) A megszerzett jegyek alapján kapunk majd osztályzatot félév végén, ha pedig valaki kétesre állna, az kap lehetőséget a javításra.

Én megmondom őszintén, szeretem ezt az órát (mernék mást írni, mi? :D), és annak ellenére is szívesen bíbelődöm a fordításokkal, hogy egy oldalnyi szövegből minden héten minimum hetven ismeretlen szót írok ki :D

2014. november 7., péntek

Matrica, könyvtárak, miegymás


Örömmel jelentem, hogy minden mai napon esedékes ügyintézésnek sikeresen a végére jártam :) Első lépésként elvittem a friss, ropogós diákigazolványomat a Quaesturára, ahol megközelítőleg 56 másodpercig tartózkodtam. Csak ajánlani tudom a péntek délelőttöt az iroda meglátogatására, mert gyakorlatilag senki nem volt bent, sor sem volt, csak megnyomtam a megfelelő gombot (állandó diákigazolvány érvényesítés), kaptam egy sorszámot, és már oda is hívtak egy épp szabad ügyintéző pulthoz :) Megkaptam a matricát, cserébe megejtettem a szokásos kód-aláírás kombót, és már döcögtem is tovább.

Az immáron érvényesített diákigazolványommal felfegyverkezve érkeztem meg a Germanisztikai Intézet és az Angol-Amerikai Intézet könyvtáraihoz. (Mert ugye egy légtérben van a kettő, csak éppen a beépített udvar két eltérő oldalán.) Első körben a germanisztikás oldalt céloztam meg. Miután megkaptam a megerősítést, hogy igen, fordító-tolmács mesterképzésesként valóban beiratkozhatok, ki kellett töltenem egy kis beiratkozó cetlit, illetve oda kellett adnom a diákomat. Kiderült, hogy még a BA-s időkből benne voltam a rendszerben, csak azóta néhány adatom megváltozott – például létrehoztam egy, a réginél komolyabb beonyomást keltő e-mail címet, illetve az ominózus állandó lakcímváltozást is iktatni kellett.

A könyvtáros lány nagyon segítőkész és barátságos volt, még meg is mutatta a monitorján, hogyan és mit lát abból, hogy én régebben már be voltam iratkozva az anglisztikás könyvtárba (és az Egyetemi Könyvtárba is). Szokás szerint kisebb small talkot eredményezett a japán szakos végzettségem is :) Miután az adminisztráció lezárult, tisztáztuk, hogy az olvasóterembe ugyan most nem szeretnék bemenni, de miután átszaladok az anglisztikás pulthoz, majd visszajönnék kikölcsönözni valamit. A könyvtáros kérdésére válaszolva elmondtam, hogy a "germanisztikások bibliája" néven futó könyvre lenne szükségem (fogok róla írni egy másik bejegyzésben), azt mondta, mire beiratkozom a másik könyvtárba, ő elő is keresi nekem :) (Mondtam én, hogy segítőkész! Még kikérő cetlit sem kellett írnom :D)

Az anglisztikás könyvtárba is sikeresen beiratkoztam, bár itt meg kellett mutatnom a Neptunba bejelentkezve, hogy van anglisztikás tanegységem. (Ez egyébként eddig is így működött – BA első évében, amikor még hivatalosan nem voltam angol minoros, szintén így kellett igazolnom a jogosultságomat.) A – szintén roppant segítőkész – könyvtáros elmagyarázta, hogy tanegységesként csak fél évre tud beírni, így január 30-ig vagyok most éppen a rendszerben. Ezt követően ismét eljátsszuk majd a Neptunba bejelentkezős, tanegységes játékot, na de ennyit simán megér a dolog :) És ezzel egyértelművé vált, hogy minden félévben kell angolos tanegységet felvennem, ha be akarok iratkozni, tehát a szabad kreditjeim nyilván ennek szellemében kerülnek majd felhasználásra :D (Nem mintha bármelyik másik tanszék tárgyai között mazsolázni akartam volna.)

Itt már ment minden, mint a karikacsapás, mivel ha egyszer bekerülnek a rendszerbe a (friss) adataim, azt az összes tagkönyvtár látja. (Éljen a hálózati összeköttetés és a modern könyvtári rendszer! :D) Pár perc alatt végeztünk is, és kanyarodtam vissza a germanisztikás oldalra (érdekes látványt nyújthattam egyébként fel-alá rohangálva a két oldal között). A könyvtáros lány pedig már el is intézte nekem a kölcsönzést, így mehettem isten hírével! Most már semmi sem áll az utamba, hogy még közelebbi viszonyba kerüljek a német nyelvtan rejtelmeivel :)

Megérkezett a diákigazolványom!


Ahogy azt a lelkes felkiáltásból gondolhatjátok, nagyon örülök, hogy végre megkaptam a várva várt plasztikkártyát! (Szeretném, ha mindenki átérezné, hogy nem kevés érzelmi töltetet jelent, ha a címben(!) felkiáltó jelet találtok. Azért na.)

És csodák csodájára, valóban igaznak bizonyult a Q-tér információja, és körülbelül 60 nap alatt meg is érkezett az igazolvány :) Szeptember 8-án kezdtem el az igénylés folyamatát, és november 5-én érkezett meg a kis gyönyörűség – igaz, az állandó lakcímemre, ami egy újabb postai kör futását jelentette az otthoniaknak. Nem kevés rémtörténetet hallottam a várakozás (hó)napjaiban olyan esetekről, amikor az egyszeri igénylő csak 4-5 hónap várakozás után kapta meg a kártyát... de szerencsére nekem nem ilyen sanyarú sors jutott :)

A Neptunban egyébként néha-néha megváltozott a NEK-státusz a vonatkozó menüpontban, például jó ideig valami olyasmit írt a rendszer, hogy továbbították a kérést a NEK-nek, aztán szűk egy hete már az szerepelt a rubrikában, hogy Sikeres diákigazolvány igénylés :) Egy-két munkanappal később már meg is érkezett egy kis borítékban. Meglepődve tapasztaltam, hogy tokot is küldtek hozzá , aminek nyilván tele van diákhiteles reklámokkal a felülete, de ahogy a magyar mentalitás diktálja, erre csak annyit tudok mondani: kit érdekel, ingyen van :D 

Ma gyorsan el is fogok szaladni a Quaesturába, hogy szerezzek rá matricát, és első dolgom lesz beiratkozni a germanisztikás és az anglisztikás könyvtárakba :D (A böngésző miért húzza alá az "anglisztikás" szót, de a "germanisztikás" szót nem? Interesting.) Azért vannak itt prioritások, kérem szépen! Egyébként valószínűleg megoldható lett volna a beiratkozás diákigazolvány nélkül is, de megmondom őszintén, nem próbálkoztam vele. Egyrészt nem volt égető szükségem a könyvtárazásra (eddig!), másrészt az esetleges bonyodalom sem hiányzott az életemből.

A könyvtárazáshoz még annyit, hogy kicsit aggódom a kölcsönzés miatt. A germanisztikás könyvtár honlapján ugyanis elég kategorikusan le van írva, hogy "A könyvtár teljes körű használatára csak az ELTE BTK Germanisztikai Intézetében BA, MA, minor vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók és az Intézet oktatói jogosultak". Én egyik kategóriába sem esem bele, de ettől függetlenül nem csak az olvasótermet óhajtom használni... szóval szurkoljatok. (Ugyanezen aggályaim mellesleg az anglisztikás könyvtárra is érvényesek.)

A matrica megszerzése és a könyvtárakba való beiratkozás is reményeim szerint eseménytelen lesz, de ez még sosem tartott vissza attól, hogy blogbejegyzést írjak a témában, úgyhogy majd jelentkezem :)

2014. november 4., kedd

Magyar–angol tolmácsolástechnika


Óra címe: Tolmácsolástechnika AB I
Kód: FTOD13-205/A1
Típus: Gyakorlat
Oktató: Paul Morgan

Csütörtök reggel 8:30. Persze Paulnak szokás szerint az égadta egy világon semmi problémát nem okoz, hogy ilyen embertelenül korai időpontban is megdöbbentő lendülettel vesse bele magát az órába, mi azért néha kókadozunk még :D 

Az egyik legmeghatározóbb része ennek az órának a kiselőadás, amit minden héten meghallgatunk valamelyikünktől. Ha jól rémlik, pont annyian vagyunk, hogy a második órától kezdve mindenkire jut egy-egy alkalom, így mindenki megcsillogtathatja a tudását :D Körülbelül 10–15 perces előadásokra kell gondolni, általunk választott témából. (Persze azért nem a kedvenc évszakunkat kell bemutatni, de mindannyiunk számára természetes, hogy némileg "emelkedettebb" beszédet kell tartanunk.) Handoutot lehet készíteni, de diavetítésre például nincs szükség (és szerintem lehetőség sem).

Paullal közösen az előadást követően építő jellegű kritikával látjuk el a mindenkori áldozatot, beleértve a testbeszédtől elkezdve a szemkontaktuson át az intonáción keresztül a kisebb nyelvtani vagy szóhasználati bakikig. A cél természetesen az, hogy "high English" használatával adjuk elő magunkat, tehát ennek megfelelően kell beépíteni a beszédhez illő szófordulatokat, kifejezéseket, stb. Ez egyébként alapvető célkitűzése az órának. Gyakran követi ugyanis roundtable discussion az előadások megbeszélését, ahol (általában a beszédhez kapcsolódó témában) szintén "high level English" módon kell kifejeznünk a rendkívül educated véleményünket :D

(Egyre több angol szó keveredik a mondataimba, ezt megpróbálom orvosolni, elnézést :D)

Szintén az órával kapcsolatban említeném meg, hogy (mint azt már Paultól megszokhattuk) a műveltségünket is megcélozza. Szinte minden tanár elmondta már nekünk legalább egyszer, hogy az általános műveltség mind a tolmácsnak, mind a fordítónak az egyik leghasznosabb "fegyvere", aminek segítségével nemcsak megelőzheti a hibák elkövetését, de segíthet is saját magán – például saját kútfőből kiegészítheti az esetleg nem tisztán értett tolmácsolandó szöveget a saját tudása alapján. Ezt figyelembe véve tehát számos témát érintünk, és rengeteg újdonságot tanulunk óráról órára :D

Azt talán el sem kell mondanom, hogy rengeteg új kifejezést és szófordulatot tanulunk órán, az általunk elkövetett hibákon keresztül pedig a nyelvtani bizonytalanságok is terítékre kerülnek. (Ahogy ahhoz már a BA évei alatt hozzászoktam angol minoron, itt is sorozatosan döntögetik meg a berögzült tévhiteket bizonyos nyelvtani "szabályok" kapcsán.) No és persze az aktuális hírek is előkerülnek néha, ami szokás szerint elég komoly kihívást tud okozni, főleg a "high level English" elvárásokkal karöltve :D De küzdünk hősiesen!