2015. június 27., szombat

Szakmai gyakorlat – első határidő


A szakon kötelező szakmai gyakorlatot teljesíteni, ez a tantervben is szerepel. Negyedik féléves tantárgyként, négy kredit értékben. (Ha jól értelmezem a tárgylistát :D) Ahogy arról már írtam korábban, a gyakornokoskodás záróakkordjaként előadást fogunk tartani a tapasztalatainkról, de ez egyelőre még odébb van. Az első határidő ugyanis még csak három dokumentumot kér számon rajtunk: egy Europass CV-t, egy motivációs levelet és a fogadó intézmény által aláírt megállapodást. Mindezt tegnapig, azaz június 26-ig kellett eljuttatni a felelős tanároknak – angolosok esetében Boronkay Zsuzsa tanárnőnek.

Igazából ezen kívül mást nem akartam közkinccsé tenni, de ha már billentyűzetet ragadtam, akkor kicsit eldünnyögnék a részleteken :D Tehát az első leadandó elem az Europass CV. Ahogy azt gondolom mindenki tudja, ilyet legkönnyebben az Europass saját online önéletrajz-szerkesztőjével tudunk készíteni, ezen a linken. A rendszer maga eléggé foolproof, úgyhogy ennél többet nem is írnék a dologról :D

A motivációs levélnél nem szerepelt kikötésként az Europass-formátum, de ugyanezen az oldalon elkészíthetjük ezt is. (Én például így tettem.) Mindkét dokumentumot le tudjuk tölteni PDF-formátumban, hogy aztán kötelességtudóan és időben(!) továbbítsuk azokat a megfelelő e-mail címre.

A harmadik elem, a megállapodás már kissé körülményesebb lehet. Alapvetően ez egy két oldalas papírka, amelynek aláírásával az adott intézmény kimondja, hogy gyakornokként fogadja az adott diákot. Ki kell tölteni adatokkal (fogadó intézmény neve, címe, a kapcsolattartó adatai stb; hallgató adatai), majd lepecsételtetni. Mivel ezeket a dokumentumokat e-mailben kell elküldeni, ezért a kitöltött adatlap bescannelt változatát kell mellékelni az üzenethez. Ja, és magát a papírt egy időben a folyosóra kitett (a faliújságra tűzött) irattartóból lehetett szabadon elvenni, majd miután elfogyott, az irodában lehetett kérni.

Felmerülhet – ahogy fel is merült – a kérdés, hogy mi van abban az esetben, ha valaki nem talál fogadó intézményt a határidő lejártáig. Boronkay tanárnő megnyugtatta a társaságot, hogy ez esetben elég az első két említett dokumentumot mellékelni. Bár a motivációs levél maga is jó esetben intézmény-, azaz címzett-függő, arra kért mindenkit a tanárnő, hogy ennek ellenére mellékeljünk egy általános motivációs levelet, és ezt küldjük el neki. Amint sikerül megegyeznünk egy intézménnyel, utólag el tudjuk küldeni neki az aláírt megállapodást és a véglegesített motivációs levelet is.

Félig én is éltem a fenti engedménnyel, ugyanis bár minden jel arra mutat, hogy megtaláltam a leendő fogadó intézményemet, a kommunikáció némileg döcögős, így még nem sikerült megegyeznünk abban, mikor is tudnám elvégezni a gyakorlatot. (Aminek egyébként minimum 60 órának kell lennie.) Így én bár a motivációs levelemet el tudtam küldeni végleges formájában, hiszen a címzettet már ismerem, a megállapodást még nem tudtuk kitölteni és aláírni, így ezt majd egy későbbi időpontban juttatom el Boronkay tanárnőnek.

A következő határidő már a beszámolóé lesz, ez előre láthatóan február 26-ára esik majd. A részletekről akkor beszámolok :)

2015. június 16., kedd

Példatár és Rozsban a fogó


Egyetlen számonkérésről nem írtam még, a Bevezetés a fordítás gyakorlatába c. előadásra készített példatárról. Első körben bemásolom, amit Klaudy tanárnő írt a követelményekről:

***
A teljesítés feltétele: Példatár készítése szabadon választott, tetszés szerinti nyelvű fordítás szövegének az eredeti szöveggel való egybevetése alapján. A párhuzamos szövegelemzés célja a fordítók által ösztönösen vagy tudatosan végzett átváltási műveletek feltárása, értelmezése és tipizálása. A példatár húsz  (lehetőleg 10 lexikai és 10 grammatikai) átváltási műveletet tartalmazzon az alábbi módon.
Útmutató a példatár elkészítéséhez:
A példatárat szövegszerkesztővel kell készíteni.
Címoldal: a példatárhoz készítsen külön címoldalt, amelyen tüntesse fel
  ¤ a példatár készítőjének nevét, címét, telefonszámát, e-mailjét
  ¤ a fordítás irányát
  ¤ a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg pontos bibliográfiai adatait:
     × az eredetinél: szerző, cím, kiadó, kiadás helye és éve
     × a fordításnál: ugyanaz plusz a fordító neve!
Bevezető: A példatár elején legyen rövid ismertetés az íróról, az adott mű szövegéről, a fordítóról és a feltételezett fordítási nehézségekről (hipotézis).
Példatár: A példatár a forrásnyelvi és a célnyelvi mondatot teljes egészében tartalmazza. A példamondatok fölé címként, vagy alá magyarázatként írja oda, hogy milyen átváltási műveletet illusztrálnak.
A forrásnyelvi mondat után tüntesse fel a szerzőt és az oldalszámot (pl. Greene 251), a célnyelvi mondat után a fordítót és az oldalszámot (pl. Borbás 213).
A kiválasztott példamondatot mindig csak egyetlen jelenség illusztrálására használja.
Az illusztrálni kívánt jelenséget a célnyelvben és a forrásnyelvben is húzza alá vagy  valamilyen más módon (kurzív, félkövér) emelje ki.
Minden jelenséget egész mondattal vagy annál nagyobb szövegrésszel illusztráljon.
Összefoglalás: A példatár után röviden foglalja össze gondolatait a vizsgált műveletekről. Igazolja vagy vesse le hipotézisét a feltételezett fordítási nehézségekről. Itt lehet tenni kritikai megjegyzéseket is a fordításról.
Megjegyzések:
Ritka nyelveket is elfogadok.
Lehet párhuzamos szaknyelvi korpuszt is használni.
Lehet egyetlen műveletet kiválasztani (pl. kompenzáció) és arra keresni mind a húsz  példát, de akkor a műveletről részletesebb egy-két oldalas elemzést kérek.
***
Az utolsó órán elmondta a tanárnő, hogy aki "csak" egy tökéletes példatárat állít össze, az négyesre számíthat, ötöst pedig csak akkor lehet kapni, ha minden részfeladatot hiánytalanul elkészítünk (bevezetés a hipotézissel, összefoglalás). Ennél rosszabb jegyet komoly hibák esetén kaphatunk csak, például pár éve volt olyan, aki úgy elemezte az Egri csillagokat és annak német fordítását, mintha a német lett volna a forrásnyelv.

Én végül a The Catcher in the Rye új magyar fordításáról (az "új Zabhegyezőről"), a Rozsban a fogóról írtam. (Eredetileg a Dorian Gray képmásából akartam írni, aztán valahogy félév közben meggondoltam magam :D) Valami egészen leírhatatlan módszert követtem a példák összeválogatásánál, ami félúton volt a konkrét példakeresgélés ("csakazértis találok egy példát tudatos grammatikai konkretizálásra!") és a magyar fordítás szövegtudatos olvasása között ("ez vajon hogy volt az eredetiben? mert szó szerint így biztos nem"). 

Klaudy tanárnő az értékelésében megemlítette, hogy belevehettem volna a fordításról szóló részbe az interneten megjelent kritikákat is. Megmondom őszintén, annyira bele voltam süppedve a két könyvbe, hogy ez eszembe sem jutott :'D De utólag természetesen megtettem. Két hosszabb lélegzetvételű, értékelhetőbb kritikát találtam az új fordításról, érdekes módon két egészen eltérő hangvételűt.

A fenti linken, a VS-en egy viszonylag kritikus hangvételű cikket tettek közzé. Amikor elkezdtem olvasni, úgy éreztem, tükrözi a véleményemet az írás, aztán elbizonytalanodtam, mert ennyire rossz véleménnyel azért nem vagyok róla. Amikor a cikk végére értem (összevont szemöldökkel), tovább folytattam a kutatást, és egy másik irományt is találtam, méghozzá ezt:

Ez a cikk viszont – amellett, hogy persze a fordítói botladozásokat is megemlíti – alapvetően pozitív képet fest az új fordításról. A számomra kifejezetten megakasztó szavakat (drót, sublót és társai) konkrétan úgy állítja be, mint szándékos regiszter-eltérést: "Ez a töredezett személyiség nyilvánul meg a különböző nyelvi regisztereket megszólaltató Rozsban a fogóban." Ezzel a mozzanattal igazából nem tudok mit kezdeni, mert én az angol szövegen ezt nem éreztem, de hát nem is vagyok angol anyanyelvű, és nem is a regény születésekor éltem, így nem tudom megítélni, ez a kettős regiszter az eredeti műben megvan-e.

Az én véleményem egyébként valahol a kettő között van: maga a szöveg szerintem olvasmányos, gördülékeny. A régi fordítást nem olvastam, de az idézetek, amelyek a második cikkben szerepelnek, meggyőztek arról, hogy ez az új mégiscsak jobb lehet. Viszont nem tudok elmenni a számomra konkrétan ismeretlen szavak (pronyó, anziksz, della), illetve a kirívóan régies fordulatok (elveszik helyett elvész, lenne helyett volna, hajadonfőtt és társai) mellett. Engem kizökkentett az olvasásélményből.

Na, szóval! Erről írtam a példatáramat, örülök, hogy elolvastam, és még valami: nekem nagyon tetszik az új borító. (Olyan sok csúnyát írnak róla mindenfelé, hogy szükségét éreztem ezt megemlíteni.) Minimalista de mégis ötletes, nekem nagyon bejön a körbefutó elválasztójel :)

Nemzetközi szervezetek vizsga


Hát ez gyors volt. 10-kor kezdődött, 10:25-re befejeztem, 11:50-re már a jegy is bekerült. A vizsga lebonyolítása érdekesen zajlott, mert egyszerre két vizsga is volt a teremben, két külön tanárral. A vizsgáról magáról nem sokat tudok írni, a tanárnő szokás szerint rövid válaszokat várt. Ilyesmi kérdések voltak, mint rövidítések feloldása (angolul és magyarul is): OAS, ASEAN, FAO; milyen területeken változott a helyzet az ENSZ alapítása óta, amire jobban oda kell figyelnie; mi a NATO hivatalos magyar neve, és mikor csatlakozott Magyarország; melyik nemzetközi szervezetnek van Budapesten a székhelye; stb.

Én úgy éreztem, jól sikerült, ezért egy kicsit meglepődtem, hogy négyes lett. Mivel személyes jegybeírás és vizsgalap-megtekintési lehetőség nincs (vagyis nyilván ki lehet könyörögni, de na), ezért nem is fogom megtudni, mi nem jött össze. 

2015. június 15., hétfő

Magyar–angol tolmácsolástechnika 2.


Óra címe: Tolmácsolástechnika AB II.
Kód: BMA-FTOD-212/A1
Típus: Gyakorlat
Oktató: Paul Morgan

Az előző félévhez képest nem sok változás történt. A kiselőadások ideje ugyan lejárt, az óra hangulata és jellege azonban jórészt megmaradt. Rengeteg új kifejezést tanultunk, továbbra is előbukkantak az aktuális hírekkel illetve az általános műveltségünkkel kapcsolatos kérdések, és egyre több tolmácsolási feladatot is kaptunk. Főleg rövidebb, 1–2 perces megszólalásokat kellett tolmácsolnunk, néha először angolról magyarra, majd azt vissza magyarról angolra. (A feladat második felét teljesítő mindenkori hallgató természetesen már az első angol változatot sem hallotta.)

A félév vége felé került itt is előtérbe, hogy ki az, aki valóban tolmácsnak készül, tehát kit "érdemes" túráztatni egy ilyen órán :D De alapvetően nem volt jellemző ez a diszkrimináció(?) a félév során. Házi feladatokat ezen az órán nagyon ritkán kaptunk, és az ellenőrzésükre akkor sem került sor, inkább ilyen for-your-own-sake jellegű rövidke feladatokat kaptunk. Ismerkedtünk például üzleti angollal is, ami alatt főleg szókincsbővítést kell érteni, de értékeltük egymás felolvasását (kiejtését, hanglejtését, tempóját stb.) is.

Számonkérésre nem került sor, így feltételezhetően az órai munka (kezdve a jelenlét :D) adta az értékelés alapját. Mást nem nagyon tudok írni az óráról, mert igazából mindegyik más volt :D Az unatkozás nem volt opció, ahogy Paulnál úgy általában nem az :) Ha jól számoltam, ezzel a végére is értem a tantárgyleírásoknak. (Aztán ha mégsem, akkor orvosolom a problémát a későbbiekben :D)

2015. június 12., péntek

Nemzetközi szervezetek


Óra címe: Nemzetközi szervezetek
Kód: BMA-FTOD-107/AFN
Típus: Előadás
Oktató: Eszenyi Réka

Ez az óra akár az előző félévi Európai tanulmányok előadás folytatásának is tekinthető. Ugyanúgy Eszenyi tanárnő tartotta, és az előadások, valamint a számonkérés jellege is teljesen hasonló volt (és lesz). A tanárnő a diasorokat ismét közkinccsé tette, ugyanúgy volt lehetőség kvízt írni órák elején, illetve kiselőadásokat is lehetett tartani. A pluszpontok rendszere is maradt a "régi": kiselőadásért 10, tesztenként maximum 2-2 pont járt. 

Az órákon értelemszerűen nemzetközi szervezetekről tanultunk. Sokat foglalkoztunk az ENSZ-szel, a NATO-val és az ENSZ egyes alszervezeteivel is. Nagy hangsúlyt kapott minden esetben a magyar érintettség (tagok vagyunk-e; ha igen, mióta; ha például értékelést készített az országról a szervezet, abban mi szerepel), valamint az aktuális hírek is. A kiselőadások jó része ennek megfelelően sajtófigyelés volt, tehát az éppen aktuális hírmorzsákat kellett összegyűjteni egy-egy szervezettel kapcsolatban. (Ez az elem a vizsgán is visszaköszön elvileg.)

Mást nem nagyon tudok írni, a vizsga még előttem áll. 5–6 kérdésre lehet számítani, és a legfontosabb témaköröket meg is adta a tanárnő az utolsó órán. Némi kihívást jelent számomra a szervezetek neveinek megjegyzése (angol és magyar nyelven is), de igyekszem :)