2015. június 16., kedd

Példatár és Rozsban a fogó


Egyetlen számonkérésről nem írtam még, a Bevezetés a fordítás gyakorlatába c. előadásra készített példatárról. Első körben bemásolom, amit Klaudy tanárnő írt a követelményekről:

***
A teljesítés feltétele: Példatár készítése szabadon választott, tetszés szerinti nyelvű fordítás szövegének az eredeti szöveggel való egybevetése alapján. A párhuzamos szövegelemzés célja a fordítók által ösztönösen vagy tudatosan végzett átváltási műveletek feltárása, értelmezése és tipizálása. A példatár húsz  (lehetőleg 10 lexikai és 10 grammatikai) átváltási műveletet tartalmazzon az alábbi módon.
Útmutató a példatár elkészítéséhez:
A példatárat szövegszerkesztővel kell készíteni.
Címoldal: a példatárhoz készítsen külön címoldalt, amelyen tüntesse fel
  ¤ a példatár készítőjének nevét, címét, telefonszámát, e-mailjét
  ¤ a fordítás irányát
  ¤ a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg pontos bibliográfiai adatait:
     × az eredetinél: szerző, cím, kiadó, kiadás helye és éve
     × a fordításnál: ugyanaz plusz a fordító neve!
Bevezető: A példatár elején legyen rövid ismertetés az íróról, az adott mű szövegéről, a fordítóról és a feltételezett fordítási nehézségekről (hipotézis).
Példatár: A példatár a forrásnyelvi és a célnyelvi mondatot teljes egészében tartalmazza. A példamondatok fölé címként, vagy alá magyarázatként írja oda, hogy milyen átváltási műveletet illusztrálnak.
A forrásnyelvi mondat után tüntesse fel a szerzőt és az oldalszámot (pl. Greene 251), a célnyelvi mondat után a fordítót és az oldalszámot (pl. Borbás 213).
A kiválasztott példamondatot mindig csak egyetlen jelenség illusztrálására használja.
Az illusztrálni kívánt jelenséget a célnyelvben és a forrásnyelvben is húzza alá vagy  valamilyen más módon (kurzív, félkövér) emelje ki.
Minden jelenséget egész mondattal vagy annál nagyobb szövegrésszel illusztráljon.
Összefoglalás: A példatár után röviden foglalja össze gondolatait a vizsgált műveletekről. Igazolja vagy vesse le hipotézisét a feltételezett fordítási nehézségekről. Itt lehet tenni kritikai megjegyzéseket is a fordításról.
Megjegyzések:
Ritka nyelveket is elfogadok.
Lehet párhuzamos szaknyelvi korpuszt is használni.
Lehet egyetlen műveletet kiválasztani (pl. kompenzáció) és arra keresni mind a húsz  példát, de akkor a műveletről részletesebb egy-két oldalas elemzést kérek.
***
Az utolsó órán elmondta a tanárnő, hogy aki "csak" egy tökéletes példatárat állít össze, az négyesre számíthat, ötöst pedig csak akkor lehet kapni, ha minden részfeladatot hiánytalanul elkészítünk (bevezetés a hipotézissel, összefoglalás). Ennél rosszabb jegyet komoly hibák esetén kaphatunk csak, például pár éve volt olyan, aki úgy elemezte az Egri csillagokat és annak német fordítását, mintha a német lett volna a forrásnyelv.

Én végül a The Catcher in the Rye új magyar fordításáról (az "új Zabhegyezőről"), a Rozsban a fogóról írtam. (Eredetileg a Dorian Gray képmásából akartam írni, aztán valahogy félév közben meggondoltam magam :D) Valami egészen leírhatatlan módszert követtem a példák összeválogatásánál, ami félúton volt a konkrét példakeresgélés ("csakazértis találok egy példát tudatos grammatikai konkretizálásra!") és a magyar fordítás szövegtudatos olvasása között ("ez vajon hogy volt az eredetiben? mert szó szerint így biztos nem"). 

Klaudy tanárnő az értékelésében megemlítette, hogy belevehettem volna a fordításról szóló részbe az interneten megjelent kritikákat is. Megmondom őszintén, annyira bele voltam süppedve a két könyvbe, hogy ez eszembe sem jutott :'D De utólag természetesen megtettem. Két hosszabb lélegzetvételű, értékelhetőbb kritikát találtam az új fordításról, érdekes módon két egészen eltérő hangvételűt.

A fenti linken, a VS-en egy viszonylag kritikus hangvételű cikket tettek közzé. Amikor elkezdtem olvasni, úgy éreztem, tükrözi a véleményemet az írás, aztán elbizonytalanodtam, mert ennyire rossz véleménnyel azért nem vagyok róla. Amikor a cikk végére értem (összevont szemöldökkel), tovább folytattam a kutatást, és egy másik irományt is találtam, méghozzá ezt:

Ez a cikk viszont – amellett, hogy persze a fordítói botladozásokat is megemlíti – alapvetően pozitív képet fest az új fordításról. A számomra kifejezetten megakasztó szavakat (drót, sublót és társai) konkrétan úgy állítja be, mint szándékos regiszter-eltérést: "Ez a töredezett személyiség nyilvánul meg a különböző nyelvi regisztereket megszólaltató Rozsban a fogóban." Ezzel a mozzanattal igazából nem tudok mit kezdeni, mert én az angol szövegen ezt nem éreztem, de hát nem is vagyok angol anyanyelvű, és nem is a regény születésekor éltem, így nem tudom megítélni, ez a kettős regiszter az eredeti műben megvan-e.

Az én véleményem egyébként valahol a kettő között van: maga a szöveg szerintem olvasmányos, gördülékeny. A régi fordítást nem olvastam, de az idézetek, amelyek a második cikkben szerepelnek, meggyőztek arról, hogy ez az új mégiscsak jobb lehet. Viszont nem tudok elmenni a számomra konkrétan ismeretlen szavak (pronyó, anziksz, della), illetve a kirívóan régies fordulatok (elveszik helyett elvész, lenne helyett volna, hajadonfőtt és társai) mellett. Engem kizökkentett az olvasásélményből.

Na, szóval! Erről írtam a példatáramat, örülök, hogy elolvastam, és még valami: nekem nagyon tetszik az új borító. (Olyan sok csúnyát írnak róla mindenfelé, hogy szükségét éreztem ezt megemlíteni.) Minimalista de mégis ötletes, nekem nagyon bejön a körbefutó elválasztójel :)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése