2015. augusztus 28., péntek

Cikkek az új helyesírási szabályzatról


Először úgy gondoltam, az előző bejegyzés aljára kanyarintok oda néhány linket, hogy akit érdekel, tovább olvasgathasson a témában (meg hogy én magam később megtaláljam ezeket a cikkeket :D), de azt hiszem a mennyiség (és az előző bejegyzés a megszokotthoz képest eleve hosszú terjedelme) indokolja egy új poszt létrehozását. Szóval, összegyűjtöttem párat a témában megjelent írások közül :)

Kegyetlenül jól megírt cikk, imádom :D Akinek nincs humora mindegyiket végigtúrni, és csak egyre van ideje, ez legyen az. (Az iromány végén említett "a Simonyi-verseny őzikeszemű leánykái" kategóriának egykor én is lelkes tagja voltam, de úgy tűnik, nem múlt el nyomtalanul, mert még mindig elhomokozgatok az új szabályzatban :D)

Prószéky Gábor gondolatai a már akkor készülőfélben lévő új helyesírási szabályzatról. (Mint mindig, a Nyesten különösen érdemes a kommenteket is végignyálazni! Kedvencem Szigetvári tanár úr másfél soros, tömör véleménynyilvánítása: "De egyáltalán miért kell ezzel foglalkozni, írjatok úgy, ahogy tetszik. Komolyan mondom! Tessék felelős felnőtt módjára viselkedni.")

A Nyest két részletben vette végig az akkor még csak várható újításokat.

Itt nem is az új szabályokról, sokkal inkább a szabályzat kiadásáról, annak hátteréről van szó. Elgondolkodtató, nekem pedig teljes mértékben újdonság is volt.

A hozzám hasonló elvetemülteknek érdemes ezt is végigolvasni, szintén nagyon érdekes és elgondolkodtató :D (Bár nem tudom a nyelvészet iránt kevésbé érdeklődők számára mennyire élvezetes, én imádom az ilyesmit :3)

Némileg más hangvételű... izé az új szabályokról :D Ha mást nem is értem el a végigolvasásával, annyit igen, hogy rájöttem a helyesírás fontosságára :D Nagyon komoly agymunkát igényelt ugyanis kibogoznom a szándékosan hibákkal teletűzdelt szöveget... Az olvasási tempóm legalább a negyedére csökkent, és ezzel lehet, hogy keveset mondok. Na, szóval ilyen iromány is van, akinek ez jobban fekszik :)

Ezeken kívül is számtalan cikk született, de javarészt ugyanazokat ismétlik, illetve leginkább a Nyest cikkein alapulnak. Azért ha találok még valami jót, kiegészítem a bejegyzést :)

***
Utólagos szerkesztés:

Nyest: „...a lime még mindíg nem lájm. Ez Mien már?” (2015. 08. 28.)
Na tessék, alig tettem közzé a bejegyzést, erre a Nyest reagált a !!444!!! cikkére, mégpediglen így: "a cikk [...] megmutatja, hogy az általunk megszokottól radikálisan eltérő írásmódú szövegeket is milyen könnyen olvasunk." Ööö... oké :D Én tartom magam ahhoz, hogy rém lassan és nehézkesen olvastam a szöveget, de elképzelhető, hogy ezzel a kisebbséghez tartozom :D

2015. augusztus 27., csütörtök

Új helyesírási szabályzat


Amint értesültem róla, hogy már beszerezhető a könyvesboltokban a helyesírási szabályzat 12. kiadása, meg kellett kaparintanom :D Egyrészt azért, mert az előző kiadás vagy elveszett a költözések sorozatában, vagy békésen pihen a többi elhanyagolt könyvemmel együtt a nagymamám garázsában... Másrészt pedig rajongásom nem titkolt tárgya a helyesírás :D (Ez sajnos nem jelenti azt, hogy tökéletes is a helyesírásom, de igyekszem.)

Az új könyvet rendkívül logikus módon hátulról kezdtem el bújni :D Ugyanis itt vannak összegyűjtve a változások az előző kiadáshoz képest. Ezek közül szeretnék most véleményezni egy-kettőt; különösen azokat, amelyek heves érzelmeket váltottak ki belőlem – akár pozitív, akár negatív irányban :)

A szabályzati rész változásai
"6. Bizonyos szabályok enyhítése, fakultatívvá tétele"
Itt igazából arról van szó, hogy a szabályzatot kicsit hozzáidomították ahhoz, ahogy az emberek a gyakorlatban irkálnak. Ezentúl például helyes a dühhel is, nem csak a dühvel – persze én ez utóbbit tanultam meg, így valószínű nem nagyon fogom soha az új változatot használni. A hivatalos és a belső használatra készült iratokban bizonyos közneveket mostantól lehet(...) nagy kezdőbetűvel írni (Alperes, Kutatóintézet) – ez igazából nekem formaságnak tűnik, mert az ilyen iratokban bizony eddig is olyan kezdőbetűvel írt mindenki mindent, amilyennel csak akart. Szintén több elfogadható verziója lett az 1-jén szónak és társainak: ezentúl lehet 1-én is. (Szegény j! Túl sokan rontották el, az az érzésem.)

"7. Szabálypontok bővítése, kiegészítése, új szabálypontok"
Az egybeírás–különírás–kötőjelezés szentháromságán belül a hat szótagos szabályt talán mindenki ismeri, ezentúl azonban figyelembe kell venni, hogy a képzők közül az -i nem számít bele a szótagszámba. Ez picit ugyan bonyolultabbá teszi magát a szabályt, de legalább mostantól nem kell a vendéglátóiparból -i képzővel vendéglátó-iparit csinálni, hanem maradhat minden egybeírva. 

"8. Szabályváltozás"
Na, itt nálam teljesen kicsapták a biztosítékot :D Az ugye világos, hogy közneveknél, ha toldalékolás miatt három azonos mássalhangzó kerülne egymás mellé, abból egyet diszkréten elhagyunk (orr + ra = orra). Ugyanígy volt ez – többek között – a magyar keresztnevekkel is: Bernadett + től = Bernadettől. Na de most...! Minden egyes tulajdonnévnél kötőjelezni kell, és bizony egyetlen mássalhangzó sem maradhat le a háromból! Így születnek az olyan förmedvények, mint az Ivett-tel, Mariann-nal, Blikk-kel és Szerelmes szonett-tel. Állítom, évekig fog tartani, mire ezt megjegyzem. (Hogy néz már ki, hogy Mariann-nak?!)

A -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű és -szerű szócskák utótag státuszt kaptak, így önálló összetételi tagként szerepelnek a szavakban. Éppen ezért nem vonogatjuk össze a kétjegyű betűket, hanem a jegygyűrű mintájára azt írjuk, hogy észszerű. (Azt meg próbáljuk meg elfelejteni, hogy a -szerű szócska önmagában nem használatos, mi most akkor is külön tagnak tekintjük. Mert csak.) Nem tudok másra gondolni, mint hogy túl sokan írták el az "ésszerű" szót, úgyhogy így oldották meg a helyzetet.

A példaanyag és a szótár megújulása
Itt a változások többségét örömmel fogadtam. Az árboc ezentúl árbóc lesz (a világon senki nem mondja szerintem rövid o-val), a burából búra lesz, a samanizmusból sámánizmus. (Egész eddig szégyen szemre nem tudtam, miért húzta alá a sámánizmus szót a helyesírás-ellenőrző – hát, jobb később rájönni, mint soha :D) Egybeírás-különírás terén is történt jó pár változás, de ezek nagy többségét én magamtól amúgy sem tudtam volna helyesen leírni, és mindenképp utánanéztem volna, mielőtt papírra/monitorra vetem :D

Kapunk egy rövidke szótár formájában jegyzéket is a megváltozott helyesírású szavakról. Egy-kettőn azért meglepődtem. A cserbenhagy ezentúl cserben hagy lesz... meg akkor cserben hagyásos gázolás? A nyitva tartást éppen mostanra tanultam meg magabiztosan, hogy külön kell írni, erre nem megváltoztatják? :D Mondjuk tény, hogy nagyon sok helyen láttam elírva.

Más szavak azért okoztak meglepetést, mert, mint kiderült, tizennyolc évig írtam őket helytelenül. Frizsider? Jó, eleve hűtőt, vagy nagyon igényes pillanataimban hűtőszekrényt írok, na de frizsider? Hát, mostantól fridzsider, úgyhogy megnyugodtam. Az immúnis meg hosszú ú volt... mostantól szerencsére rövid :D A metropolist eddig s-sel kellett írni, a nüánszt meg á-val. Ja, meg a satanizmus. (Ha! Ezt még a Chrome helyesírás-ellenőrzője is aláhúzza!) Mostantól szerencsére sátánizmus. (Ezt meg nem. Meghaladta a korát a Chrome!)

Én mostanáig az MTA helyesírási portáljára támaszkodtam kérdéses ügyekben (a blog oldalsávjában is ez szerepel), itt azonban egyelőre nem frissítették az adatokat, és a régi szabályzat alapján működik a rendszer. Persze 2016 szeptemberéig senki sem csaphat a kezemre, ha ezt követem (ahogy arról még a Nyesten olvastam). Bár utána sem valószínű, hogy ilyen agresszívan lépnek majd fel ellenem a helyesírás védnökei, de azért leendő fordítóként illik tisztában lennem az aktuális elvárásokkal.

Bár itt tényleg csak egy-két újdonságot emeltem ki (tehát ennél azért több van), a változások mennyisége eléggé elenyésző. Nekem az az érzésem, próbálták picit aktualizálni a helyesírást, csak éppen arról nincs elképzelésem, mi alapján döntötték el, mi megy, mi marad. Nincs szó nagy horderejű változtatásokról (például az ly és j között írásban jelentkező különbség eltörlése már az lenne), csak apróbb toldozgatásról-foldozgatásról. Azt meg aztán végképp nem értem, hogy jutottunk el a Mariann-nal félékig (igen, ez fáj legjobban a szívemnek), és hogy ez így kinek könnyebb.

Persze megszokás kérdése az egész, és idővel talán majd a régi szabályok tűnnek ósdinak, de addig is, amíg ez be nem következik, picit morgolódtam az ügy kapcsán :D

2015. augusztus 15., szombat

2015/2016-1 – Az őszi félév rendje


Tényleg nagyon érzem az egyetem szelét, ha már most ilyeneket írogatok a blogra :D De mit van mit tenni, az augusztusnak bizony már a derekán járunk...! Tehát, az őszi félév a következőképp fog alakulni:

Regisztrációs időszak: 2015. szeptember 2–4.
Szorgalmi időszak: 2015. szeptember 7. – december 11.
Őszi szünet: 2015. október 26–30.
Vizsgaidőszak: 2015. december 14. – 2016. január 29.

Ami ebből a legfigyelemreméltóbb, az egyértelműen az őszi szünet: hétfőtől péntekig tart! Nem is tudom, volt-e ilyenre példa az egyetemi pályafutásom során :D Így a két hétvégével kiegészítve egész pofás kis szünetet kapunk majd október végén. (Miért van az az érzésem, hogy nem láblógatással fog telni az az egy hét? :D)

Ha már így alakult, és ilyen korán megszületik ez a bejegyzés, idebiggyesztem a tárgyfelvétel és a regisztráció határidőit is. A regisztráció ugyebár a Neptunban történő pár kattintást jelenti, amely keretében kijelentjük, hogy aktív vagy passzív félév lesz-e a következő. (Enélkül egyébként tárgyakat felvenni sem tudunk, értelemszerűen.) A tárgyfelvétel pedig a jól bevált rendszert követve előzetes, rangsorolásos és versenyjelentkezésből áll.

Regisztráció határideje: 2015. szeptember 6.

Előzetes jelentkezés: 2015. május 17. 17:00 – 2015. augusztus 28. 16:00
Rangsorolásos jelentkezés: 2015. augusztus 28. 20:00 – 2015. szeptember 3. 16:00
Versenyjelentkezés: 2015. szeptember 4. 8:00 – 2015. szeptember 11. 16:00

Az információkat a szokásos kincsesbányákból, az ELTE honlapjáról és a Q-térről vettem.

2015. augusztus 14., péntek

Nyári szünet, vagy amit akartok


Na, jól elcsendesedtem az elmúlt időszakban! De végül is nyári szünet van :) Bár egy-két dolog azért történt mostanság, sok mesélnivalóm azért nincsen. 

A legutóbbi bejegyzés a szakmai gyakorlattal volt kapcsolatos, ezen a téren például történtek fejlemények, még ha nem is a jobbik fajtából. Sajnos úgy néz ki, mégsem tudok ahhoz a céghez menni gyakorlatra, ahova eredetileg mentem volna. A véletlennek köszönhető csak a dolog, kár felelőst keresni – mert nincs is ilyen –, ezért kicsit örülök is, hogy nem írtam le sosem direktben a cég nevét, mert még a végén valaki negatív következtetéseket vonna le velük kapcsolatban :)

Lezajlott a nyár folyamán a szakirányválasztás is, bár sokak számára ez sem volt zökkenőmentes. Nekünk a tanév során több tanár is említette, hogy a Neptunban is meg kell ejteni a dolgot, így én ennek rögtön utána is néztem (itt van a nyoma), és megmondom őszintén, meg sem fordult bennem, hogy esetleg mások nem tesznek ugyanígy ^^; (Ugye, mindenki magából indul ki.) Így eszembe sem jutott mondjuk figyelmeztetni bárkit is, pedig – mint utólag kiderült – erre szükség lett volna. Lényeg a lényeg, sokan kicsúsztak a határidőből, és ez némi bonyodalommal járt. Végül Papp Jutka segítségével elvileg eljutott a névsor a TO-hoz, de arról sajnos nincs (még) információm, hogy sikeresen bekerült-e mindenki a rendszerbe a saját választott szakirányához. Aki valahonnan mégis értesült a határidőről és a teendőkről, az július 17-én meg is kapta a Neptunban az üzenetet a szakirányválasztás kiértékeléséről.

Közeledik a második tanév, és néhány tantárgyat már fel is lehet venni a Neptunban. Szokás szerint az angol főnyelvesek tárgyai közül van a legkevesebb meghirdetve, de gondolom ez továbbra is annak tudható be, hogy mi vagyunk a legtöbben, így nyilván nem egyszerű zsonglőrködni a tanárokkal, időpontokkal, tantermekkel. Amit eddig fel tudtam venni, az a Gazdasági alapismeretek előadás (ez úgy néz ki, tömbösítve lesz három novemberi péntek délutánon), az Irányított fordítói projektmunka (kedd délutánonként), illetve a német–magyar gazdasági szakfordítás (szerda kora délutánonként). 

Némileg ambivalens érzelmekkel tölt el a harmadik félévre kiírt tárgyak listája. A tanegységlista szerint ugyanis hat tantárgyat kell felvenni erre a félévre, ami összesen 14 kreditet jelent. Ehhez még ha hozzá is adom azt a két kreditet, ami a szabadon választandók közül nekem még hiányzik, az 16... Hát, egyrészt így talán több lesz a szabadidőm (amit valószínűleg a szakdolgozatra, illetve úgy tűnik a szakmai gyakorlatra fogok áldozni), másrészt így teljesen esélytelen, hogy az utolsó félévben bármiféle ösztöndíjat kapjak. Kicsit first world problem, de na :D

Másról talán nem akartam írni. Mostantól azért valószínűleg gyakrabban írok majd, de inkább nem ígérek semmit :D