2017. január 5., csütörtök

Filmszövegfordítás Gy. I. K.


Sziasztok! Élek ám :D Az egyetemi éveknek úgy tűnik, vége, és most már hivatalosan is, főállásban dolgozom. (Fáj azért a drága BKV-bérlet meg a mozijegyek. Vége a jó világnak.) Nem terveztem, hogy ilyen tekintélyes szünetet tartok a blogolásban, de hát mondtam már ilyet párszor, ismerjük, mi szokott a vége lenni...

Ami viszont meggyőzött arról, hogy ismét billentyűzetet kell ragadnom, az a meglepő mennyiségű e-mail (valaki ossza meg velem, hogy lehet non-breaking hyphent írni ide, mert az alt+0173 nem működik...), amit a filmszövegfordítás kapcsán kapok. Bár alapvetően az egyetemről és konkrétan a szakfordító képzésről szól maga a blog, ez a téma mégis sokkal nagyobb érdeklődést váltott ki az olvasóközönségből, mint bármi más. És igazából jelenleg az én életemben is ez tölti be a központi szerepet, így nem bánom, hogy erről "kell" írnom :) Lényeg a lényeg, az elmúlt hónapokban több üzenetet is kaptam azzal kapcsolatban, hogy is működik ez a filmszövegfordítósdi, úgyhogy most összeszedem a leggyakrabban feltett kérdéseket, és igyekszem kielégítő választ adni rájuk.

1. Hogyan zajlik ez az egész munkavállalói oldalról? Mi ez a vállalkozósdi-számlázósdi?
Ahogy azt már egy korábbi bejegyzésben említettem, a filmszövegfordítást vállalkozóként tudja űzni az ember. A stúdiók nem alkalmazzák a szinkrondramaturgokat, hanem megbízásos szerződéssel adják nekik a munkát. A lényeg tehát az, hogy számlát kell tudni adni a stúdiónak. Ezt meg lehet oldani úgy is, hogy cég nevében számláz az ember (ha éppen van a farzsebében egy kft., vagy esetleg egy családi vállalkozás valamilyen formában) vagy egyéni vállalkozóként. Létezik az ún. "adószámos magánszemély" intézménye, de értesüléseim szerint ezt a megoldást nem preferálják a stúdiók, így nem javaslom. (Jogilag egyébként sem alkalmas rendszeres munka és bevétel esetén.)

Na már most ezt a számlázósdit értelemszerűen nehéz egyik napról a másikra csak úgy elkezdeni, mert azért ennek vannak költségei. Ideiglenesen megoldást jelenthet, ha van egy jószívű egyéni vállalkozó ismerősünk, aki megengedi, hogy a kezdeti időkben az ő nevében számlázzunk, vagy ugyanezt eljátszhatjuk egy vállalkozással is. De hosszú távon nem érdemes trükközni, mert a stúdiónak sem és a dramaturgnak sem kényelmes ez a megoldás, a harmadik "szenvedő" félről nem is beszélve, akinek nem létező plusz bevételt generálunk papíron.

Én szerencsés helyzetben voltam, mert amikor belevágtam a vállalkozósdiba, még diák voltam, és a költségek oroszlánrészét amúgy is az egyetem állta helyettem. Csak a valódi bevételem után kellett adóznom, nem volt fix havi költségem (mint most). Aki megteheti, annak javaslom ezt a módszert, mert tényleg kényelmes, pénztárcabarát megoldás. A pontos részletekről viszont egy könyvelőt érdemes megkérdezni, mert azért nem véletlenül tanulják ezt a szakmát hosszú évekig :)

2. Hogyan talál munkát az ember szinkrondramaturgként? Mi ez a "promóciós kiadvány", amiről a Hungarovox képzésénél lehet olvasni?
Nos, vagy az ember találja meg a munkát, vagy a munka az embert. Én ismét szerencsés helyzetben vagyok, mert engem a munka talált meg :) A promóciós kiadvány, amit a Hungarovox tanfolyam végén szétküldenek a stúdióknak, valójában egy füzetke. Ebben szerepel mindenki, aki éppen elvégezte a kurzust, névvel, elérhetőségekkel és egy rövid bemutatkozással (amit nekünk kellett megírni). Érdemes ide olyasmiket beírni, amivel kitűnik az ember a tömegből. (Az anglisztika BA például nem juttat nagy lépéselőnyhöz, de persze alapvető információként a végzettségeket mindenképp érdemes ledarálni.)

Az én együttműködésem a Masterfilmmel például úgy kezdődött, hogy egy koreai sorozat szinkronjához kerestek fordítókat. Mivel beleírtam a bemutatkozásomba, hogy japán szakot végeztem, és nem riadok vissza semmi távol-keletitől, ezért felkerestek. (A sorozatot magát angolról kellett egyébként fordítani.) Az nem is szerepelt a szövegemben, hogy egyébként koreaiul is tanultam egy évig, még ennyi is elég volt, hogy felkeltsem az érdeklődést. És ha egyszer egy fordító beválik egy stúdiónak, és jól dolgozik, akkor már mást is szívesen rábíznak. A Mafilm ugyanígy a hungarovoxos füzetke alapján talált meg, ők annak idején többünket is felkerestek, és többünknek is adtak próbamunkát. 

A másik megoldás természetesen az, ha a fordító maga "házal". Saját tapasztalatból alá tudom támasztani azt az állítást, hogy próbafordítást szívesen küldenek. Aztán hogy beválik-e az ember, és a pár perces dialóguslista alapján akarnak-e együtt dolgozni az illetővel, az már más kérdés. Mindenesetre a Hungarovox tanfolyama végén kaptunk egy listát sok-sok stúdióval és elérhetőséggel.

Ej de hosszúra nyúlt ez a bejegyzés... A megszokott módon több részre szedem :) Van még egy pár téma, ami gyakran előbukkant az e-mailekben, úgyhogy legalább egy poszt biztosan íródik még erről. Aztán ha rákapok, talán magáról a munkáról is írok, ha már ezzel keresem a kenyerem nagy részét :)